Autótesztek : Teszt: Mercedes-Benz A 200 CDI Autotronic |
Teszt: Mercedes-Benz A 200 CDI Autotronic
Rettentő drága. Viszont megkapóan szeretetreméltó. Hosszú-hosszú ideje nem voltam olyan szomorú egy autó visszaadását követően, mint amikor a kis Mercit leadtam a Kárpát utcában.
Na, hol is kezdjük. Tudják, mit; az árát a végére hagyom, el ne kedvetlenítsem Önöket mindjárt az elején. Inkább nézzük, tényleg Mercedes-e ez a csinos kis tojás.
 Ennyi térdhely marad 181 centinek és 95 kilónak maga mögött Sokkal mercedesebb, mint az előző csúcs-dízel A-Klasse. Nem kell tengelytáv-hosszítással trükközni, L-verziót létrehozni, hogy hátul is elegendő lábteret tudjon nyújtani. Az elegendő nem azt jelenti, hogy épp nem ér a térd a támlához, ha egyenesen ül az ember, hanem hogy 181 centis sofőr mögött 181 centis utasnak még tenyérnyi játéktér marad.
Vállban sem szorít az autó, a fejtér pedig pont annyi, amennyit ilyen magas kasztnitól el is vár az ember. Egyszer a dugóban feltűnt, hogy a vezetőülésből nézelődve a 156-os kombi Alfa tetősíkja pont szemmagasságban van. Tesztautónk kétliteres, közös nyomócsöves turbódízel motorjából 140 lóerő fejhető le, az A 200 CDI kétszáz felett hasít. Az Autotronic pedig minden idők legkényelmesebb váltója. Egy kedves szakértő egy másik újságtól korábban azt mondta, az autóban hétsebességes automata váltó van.
Elhittem. Voltaképp ezért a csodáért is kértük el a tesztautót a Mercedestől. Aztán nem győztem álmélkodni. Nahát, ez nem egyszerűen finoman kapcsol, hanem egyáltalán nem érezni a kapcsolásokat. Mutogattam is mindenkinek.
Aztán utánanéztem. Kész, kakukk, láttam, oda a renomé, Rácz Tamás örökre elásta magát. Ugyanis ez egy CVT, egy elektronikusan szabályozott fokozatmentes automata, a hét, kézzel kapcsolható sebességfokozat csak előre programozott beállítás. De a kollégák megvigasztaltak. Hogy milyen nagyon értek hozzá, hogy érzem a témát, hiszen feltűnt, hogy ilyen sima egy automata egyszerűen nem lehet. Köszönöm, talán mégis kihúzhatom a pisztolycsövet a számból.
 A fogyasztási adat nem releváns, tetszik látni: 1 km 17 perc alatt
A motor a kétliteres CDI legerősebb változata, ugyanez a blokk szolgál ugyanis az A160- és A 180-asakban, csak fojtva. Itt szabadon lélegezhet, így könnyedén tör elő a 140 lóerő a motorból, 4200-as fordulaton. Ha szükség van rá, mondjuk előzésnél. Ha nincs, akkor az Autotronic nem kínozza a motort, az autó kényelmesen elkódorog 130-nál kétezres fordulaton. Százötvennél 2200 körül, 180-nál 2800-at forog. Elképesztően alacsony, nemde?
A legerősebb A-Klasse
A kétmotoros W168-ból (ez az előző modell gyári kódjele), az A190 Twinből két darab készült, 1999-ben. Az egyiket a Mercedes Mika Häkkinen számára gyártotta, aki ebben az évben lett bajnok a márka Formula-1-es autójával.
Az A-Twin 1,9 literes motorjai összesen 250 lóerőt teljesítenek; az orr- és a farmotor azt a tengelyt hajtja, amelyiken üldögél. Az összhangot az ESP teremti meg, ez a rendszer határozza meg a hengerekbe jutó üzemanyag mennyiségét. A gázpedál természetesen elektronikus, a hátsó kerekeket hajtó motor gombnyomással lekapcsolható. A kuplung automatikus működtetésű, a motorokhoz egy-egy ötfokozatú sebességváltó csatlakozik, bowdennel működnek, külön-külön, de összhangban.
Sok értelme nincs az autónak, de a Mercedes azért megmagyarázta, hogy ez így voltaképpen jó. Az 1365 kilós A-Twin szerintük könnyebb, mint amilyen V8-as motorral lenne az autó, a súlyeloszlás pedig így ideális, középmotoros-szerű. A különös jószág 5,7 másodperc alatt éri el a 100 km/h sebességet, végsebessége 230 km/h, csúcsnyomatéka 360 Nm 4000-es fordulaton.

Boldogabb országokban kockázatmentesen, nálunk folyamatos leállósáv-figyeléssel és bizonyos tükör alatti kamerák fürkészésével tartósan, kényelmesen, csendben lehet 150-160-nal autózni, ez a sebesség tűnt az autó normális utazótempójának. Az A 200 CDI azonban nem csak sztrádán kellemes útitárs, kétsávos utakon is jól szolgál.
 Nenyúkapiszka, tudja ő a dolgát
Remekül lehet vele előzni, a fokozatmentes váltó határozottan fürgébben reagál egy padlógázra, mint a legtöbb hagyományos automata, mondjuk valamely hagyományosabb formavilágú, némileg drágább presztízsautókban. Az automatához, a körülbelül negyed város, negyed sztráda - fél előzgetős, gyors országúti tempóhoz képest a 7,5 literes átlagfogyasztás sem rossz.
Az ESP ebben az A-Klasséban is szériatartozék, de már nem azért, mint az elődben. Ez az autó nem borul fel, szerintem soha. Minél jobban kínozza, billegteti az ember - az egyébként pont eltalált rásegítésű, pontos szervokormánnyal -, annál határozottabban követi az íveket. A Watt-rudas hátsó futóműre most nem térnénk ki bővebben, itt már megtettük; a lényeg, hogy tényleg van értelme.

 Az új A-Klasse legcsúnyább alkatrésze: a Hólyagszem A kiváló technika kimondottan szép, kívánatos forma alá került. Nem találkoztam senkivel, akinek az új A-Klasse ne tetszett volna (ami ugye elődjéről nem mondható el). Szép és harmonikus elölről, oldalról, hátulról egyaránt. Lendületes ívek, ugyanakkor megnyugtató tömörség, a Mercedes feltalálta a kompakt sportos tankbusz kategóriáját. Az egyetlen dolog, amit továbbra sem szívlelhetek, a buboréklámpa, avagy hólyagszem.
Ennek ellenére persze a külső nem az, amit klasszikusan mercedesesnek nevezne az ember. Bent sokkal egyértelműbb a helyzet. Egyrészt az emblémák miatt. Büszke Mercedes-Benz felirat a küszöbön. Csillag a kulcson. Csillag a kormányon. Csillag a váltógombon. Még egy műanyag csillag is akad az Echtes Leder (azaz Valódi Bőr) felirattal díszített ajándék kulcstartó fityegője képében.
Egyszerű, de szép a műszerblokk és a középkonzol, sötétben, kivilágítva pedig még egyszerűbb és még szebb. Nappal, erős fényben viszont a rádió és a klíma kijelzője alig látszik.
 Istenem, eszembe jut régi jó kis 123-asom! Aztán ott a bajuszkapcsoló, az egy, ami mindent csinál a Mercikben évtizedek óta. A szintén csaknem ikonikus világításkapcsoló. Nem tudom, hogy az alapáras autókban még mindig olyan kellemetlen-e a kárpitozás minősége, mint az elődben, de a tesztautóban finom és érezhetően tartós textíliát használtak. És egyáltalán, valahogy mindent áthat a vanbennanyag-érzés. A kormány (igaz felárért) és a vezetőülés mindenfelé állítható, a személyre szabás műveletsorának végeredménye testalkattól függetlenül anyaméh. Tán csak az ülőlap rövid egy kicsit.
Van ellenben némi egyszerűség, látványos kütyümentesség is. Hasonló árú konkurensnél azt mondanám, hogy fúj, meg nahát, hogy merik, de az A-Klasséval szemben elfogult vagyok, ilyen a szerelem. Például a tükrök. A belső visszapillantó csak egy tükör, nem elektrokróm, nincs vaskos talpa, alatta fény- és esőérzékelővel. A külső tükrök nem hajthatók be motorosan, a hátsó ablak kurblis (ráadásul milyen gagyi az a kar, anyám!), a napellenzők tükrei körül pedig nincs világítás egy - jaj, majdnem ellőttem a poént!, hánymilliós autóban.
Ugyanakkor viszont vannak más kis villanyos okosságok. A mindentudó, ráadásul egész könnyen kezelhető számítógéppel meg lehet egyezni, hogy járó motornál mindig égjen a tompított. Hogy mikor melyik külső tükröt állítjuk a kis joystickkal, egy-egy gombbal választhatjuk ki, ilyenkor a jobb vagy bal gombon kigyúl egy LED. Ha - úgy emlékszem - nyolc másodpercig nem állítgatjuk a tükröt, a LED elalszik, a joystick álomba merül. Spóroltunk egy visszakattintást, halleluja.
 Huzat- és zajmentesen teszi a dolgát És vannak pohártartók, nem sokan, de elegen. Van telefon-előkészítés és jó hangú gyári audiorendszer, szép, nagy, krómkeretes hangszórókkal az ajtókban. És a leglényeg, a légkondicionáló. Amilyen remek az Autotronic váltóban, olyan csodás a Thermotronic klímában. A kocsiban gyorsan, huzatmentesen 22 fok lett és annyi is maradt. Akármikor raktam a kezem a rostélyok elé, soha nem éreztem se hideget, se meleget. A gyertyaláng szerintem meg se rebbent volna a kabinban. És valahogy mégis 22 fok volt. Ez csoda.
Mennyibe kerül mindez? A legolcsóbb új A-Merci a háromajtós, 95 lóerő A 150 Coupé. Ez sem filléres darab, alapára 4 611 000 forint. A mi autónk ára viszont a normális, hétköznapi átlagember szemszögéből egyszerűen röhej. Automata váltóval és még egy-két olyan extrával, amiért csak a Mercedes képes külön pénzt kérni (gerinctámasz, tengelyirányú kormányállítás, telefon-előkészítés, automata klíma, könyöktámasz!!!), most kell kapaszkodni: 8 384 000 forint.
Nekem lottó ötös kéne ahhoz, hogy egy ekkora, ilyen erős utcai autóért ennyi pénz kiadása egyáltalán csak megforduljon a fejemben. Gurulok az utcán, forgatom a fejem jobbra-balra: nahát, csinos, méretes Honda Accord 2,2 i-CTDi, a beugró ár hétmillió. Hopp, egy valódi bálna, a C5 dízel kombi, kicsivel hétmillió fölött. Hinnye, egy hétüléses Mazda 5 dízel, 7,65 millió a legdrágább, navigációval. Mind klímával, 140 ló körüli teljesítménnyel, dízellel. Én meg itt ülök ebben a kis csillagos tojásban, ami mindennél drágább.
De mit is kapunk ezért a csaknem nyolc és fél milláért? Egy négy embernek elegendő helyet nyújtó, 435 literes csomagtartójú 140 lóerős kompakt dízel egyterűt, ami kényelmes, biztonságos, csendes, jó a hifije és a klímája. Ritka jó konstelláció, de ennyit nem ér. Nem ér ne. Ha nem lenne a csillag az elején. A Mercedes-vásárlók állítólag 30%-kal hajlandók többet fizetni a presztízs és a legenda miatt. Nézzük csak: egy VW Golf Plus 2.0 TDI Sportline nagyon hasonló adottságokkal 6,3 millió forint. Nahát, tényleg kábé 1,3-del kell szorozni, hogy megkapjuk a kis Merci árát. Köszönjük, nincs több kérdésünk.Ajánljuk tehát mindazoknak, akik sznobok. Hiszen ez mégis egy Merci, még ha a legkisebb is. Aztán ajánljuk azoknak, akik tüntetőleg nem sznobok. Hiszen ez a legkisebb Mercedes, igazán nem egy presztízsmodell. Ajánljuk törékeny nőknek, mert belátható, kicsi. Megtermett férfiaknak, mert öblös, tágas. És mindenkinek, akinek van elég pénze rá, hiszen ha valakinek nincs szüksége nagyobb külméretekkel megáldott jószágra, ebben megtalálja a csaknem tökéletest (a definíció szerint nincs tökéletes) a kategóriában. És hiába kicsi, ízig-vérig Mercedes, süt belőle a minőség, tartósság.
Légyen viszont az A 200 CDI-tulaj akár sznob, akár nem sznob, ha nem gondol folyton arra, hány kiló kenyeret vehetett volna a csillag árából, biztosan jól fogja magát érezni autójában. Kényelmes, erős, süt belőle a minőség, sokat megy egy tankkal - mi kellhet még?
A szerző értékelése 
Kívül kicsi, belül nagy Mercedes ez mégiscsak. Erős motor, jó váltó Légkondija kiváló. Jó, nem mondom, nagyon drága De szerintem nincsen párja. Öt csillag.
|