|
Alternatív Mercedesek
A két elvetemülttel a TotalCar szerkesztősége előtt találkoztunk. Rendszám nélküli autókra, fóliázott ablakokra, napszemüvegekre, suttogásra, esetleg bekötött szemmel történő kocsikáztatásra készültem. Ehelyett a nyílt utcán fényképezhettem a kocsikat, nyitogathattam a motorháztetőt, önthettem a tankba trutyit; a tulajdonosok csak annyit kértek, a rendszámot lehetőleg takarjuk ki.
Alternatív üzemanyagok - második rész
Sorozatunk első része, az étolajos autózásról szóló írásunk nemcsak a laikusokat mozgatta meg (köszönjük a sok levelet!), de a témában régóta érdekelteket is. Kiderült, hogy benzinen és gázolajon kívül nem csak étolajjal lehet autót üzemeltetni. Mai témánk: a fáradtolaj-üzem.
Mindkét ifjú bűnöző a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója, egyikük negyed-, másikuk ötödéves. Öreg Mercedesek elkötelezett rajongói, adta magát az ötlet, hogy kutatómunkájukat és diplomadolgozatukat valahogy a szeretett lény köré kellene kerekíteni.
A téma: mi mindennel képes eljárni egy dízel Merci? Így a dicsőséges tudományos eredmények, az emberiség ismerettárának bővítése, a jövő energiaforrásának kutatása mellé olyan prózai kis többletelőny társulhat, hogy az egyetemista olcsón közlekedik.
Az illegalitástól sem rettentek meg, de először megpróbáltak törvényes hátteret kerekíteni a pancsolás köré. Mivel valóban kutatás része, utánanéztek, hogy lehetne a VPOP-től engedélyt szerezni. Akár még a jövedéki adót is befizették volna az innen-onnan szerzett üzemanyag-helyettesítők után. Abszurdisztán ezúttal sem hazudtolta meg önmagát; nem jutottak semmire. Sem azt nem mondta a Hivatal, hogy lehet ilyet, sem azt, hogy nem.
 Brrr!!! Egy Népszabi-cikk a VPOP közleményéből idéz: "Ha a tiszta növényi olaj belső égésű motorok üzemanyagaként kerül felhasználásra, a jövedéki adót a gázolajhoz rendelt adómérték alapján kell megfizetni. A jövedéki adó kivetését az üzemanyag felhasználása, tankolási helye szerint illetékes fővámhivataltól kell kérni".
 Ez a motor már bármivel így füstöl A Központi Váminformációs Szolgálat is ezt mondta a kísérletezőknek, mármint hogy a Regionális Jövedéki Központtal (jelen esetben: Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatal) kell tárgyalni. Sajna, ez nem vezetett eredményre, megindult a tili-toli. Most a 2004. január 1-jén megalakult VP Jövedéki Kockázatelemző és Kapcsolattartó Központ van soron, ez már középfokú szerv, az előbb említett hivatalok fölött helyezkedik el a VPOP ranglétráján. Ennek megfelelően személyes ügyfélfogadásnak helye nincs, csak levélben lehet érintkezni. Ettől függetlenül érdemes lehet a VPOP szóvivője, Sípos úr által időközben említett térség szerint illetékes Fővámhivataltól is állásfoglalást kérni.
A W123-as
Közben folyik a tudományos munka, úgy is mint jövedéki adócsalás. Kezdjük a kevésbé érdekes kísérleti nyúllal. Az ezüstszínű 240D mostanában leginkább étolajjal üzemel. Használt, nem használt, neki már minden mindegy. 1978-as, a motor felújított, összesen 800 000 kilométert futott, a kasztnit egyszer már cserélték, mert elporladt. Megjárta nyáron Jordániát, most is fickós, remek hangulatban van. Már amennyire egy 1,4 tonnás, 72 lóerős autó fickós lehet. A mai mezőnyben ugyancsak alacsony teljesítmény ellenére ez a blokk egyeduralkodó volt a korabeli 3,5 tonnás Mercedes kisteherautókban (1989-ig szerelték őket ezzel a motorral), sőt a 4,6 tonnás Düsseldorfer becenevű teherautóba is bekerült. A tonnák vonszolását segítette, hogy a csúcsnyomaték 90%-a már 1000 1/min fordulatnál elérhető.
 ZIL-ben, KRAZ-ban jól mutat, Mercedesben nyomasztó látvány A megbízható üzem érdekében bevetett műszaki trükkök pár apróságban merülnek ki csupán. A motortérben hanyagul félredobva (van hely bőven) egy irdatlan méretű üzemanyagszűrőt találunk, pár száz forintos szűrőbetétjét ötezer kilométerenként kidobni nem nagy anyagi megterhelés. Hasonló igénybevételre méretezett, Szibéria-biztos szűrőt kitermelhetünk a korábban tesztelt KRAZ-ból is. Az üzemanyagcsöveket újra cserélték, de nem nagyobbra, maradt a gyári méret.
Az autó jó időben akár 100% étolajjal vígan eljár. Kipróbálták már 50-50%-ban kevert fáradt olajos gázolajjal is. A lesütött étolajat nagyobb vállalatok üzemi konyhájából kapják, ingyen, a fáradt olajat szervizekből, téeszekből lehet kérni, szintén ingyen. Egy átlagos termelőszövetkezet gépállomásánál évente több ezer(!) liter elhasznált motorolaj is megterem.
Fáradtolaj-üzemnél hidegen kis kék füst jelentkezik, de hát ilyenkor még egyetlen dízelmotorban sem tökéletes az égés. Melegen viszont nem füstöl többé, csak megy. A Merci mostani tulajdonosa alatt 130 000 kilométert tett meg, felét nem gázolajjal. Menetteljesítményét az épp használt üzemanyag alig befolyásolja, csak a használt sütőolaj alacsonyabb energiatartalma érződik némileg a dinamikában.
Energiatartalmak
A friss napraforgóolaj vagy repceolaj energiatartalma némileg alacsonyabb a gázolajénál: 37-40 000 kJ/kg. A lesütött anyagé még kevesebb, mert ez öt-tíz százaléknyi vizet tartalmaz, amit a konyhai manővereknél köt meg a zsiradék; energiatartalma 33-35 000 kJ/kg. De kit érdekel tíz százalék teljesítménycsökkenés, amikor ez ingyen van!
Ráadásul a kisebb kalóriatartalom nem jelent arányosan alacsonyabb teljesítményt, hiszen a gyengébb trutyik sűrűbbek is, így azonos térfogatú beporlasztott anyagból már közel azonos mennyiségű energia nyerhető ki. A motorolaj, a fáradt olaj energiatartalma körülbelül és típustól függően azonos a gázolajéval: 40-45 000 kJ/kg körül mozog.
Végül két kegyelemdöfés azoknak, akik még mindig kételkednek abban, hogy a dolog működik. Kis érdekes link, hogy mi minden megy étolajjal szerte a világban. Itt meg egy angol oldal sok hasznos infóval.
A W116-os
És ott volt a gyönyörű, hatalmas, itt-ott rozsdás, mégis tankszerűen öröknek tűnő W116-os. 1972-es évjárat, futásteljesítménye ismeretlen, de ebben az esetben a számtalan átépítés miatt ez amúgy is értelmezhetetlen. Motorja ki tudja, honnan származik, tulajdonosa szerint 220D jelzésű blokk, talán még egy kedves állólámpásból. Az biztos, hogy négyhengeres. Negyedik éve szolgál gazdájánál, évente úgy 20 000 kilométert megy.
 PB-gázcső, bármely háztartási boltban kapható Ez az igazi kísérleti autó. Az intenzívebb szűrés mellett ebben a hatalmas motortérben már lényegesen bonyolultabb segédeszközöket találunk a mindenevéshez. Elsőre egy narancssárga gumitömlő ötlik szembe. Mint megtudtuk, ez a PB-gázpalackos üzemhez kellett, ment szegény Merci már gázzal is. A reduktort és a palackot kivették, de a kettős gázhuzalozás megmaradt, az autó percek alatt visszaalakítható lenne diesel-pébégáz vegyes üzemre (ilyenkor az alapjárati gázolajmennyiség égése szolgál gyújtógyertyaként a gáz-levegő keverékhez.
 Fojtószelep és gázcsap  A villanybojler kábele Jelenleg azonban két másik, elkülönített üzemanyagrendszer szolgálja ki a motort. Az utastérben kapcsolóval választhatjuk ki, miből kívánunk szürcsölni. A kapcsoló relével működtetett szelepeket zár, illetve nyit, ezáltal az AC (üzemanyag-szivattyú) az épp megcsapolni kívánt tankból szív, és a visszafolyó ág is ide folyat vissza. Egy AC, egy adagoló, de két üzemanyagszűrő van a rendszerben.
A minimális kompresszió miatt 220 voltról üzemelő fűtést is eszkábáltak a motorba. A villany a hűtővizet melegíti, így az mindig kellemes 60-70 fokos, az indulás így a legnagyobb hidegben is problémamentes, és a szellőzőkből is azonnal meleg levegő árad.
A gyári tank megmaradt gázolajtartálynak, de került fölé egy másik, ami a csomagtérből tölthető, azzal, ami épp kerül. Ez a fotózás és a próba idején fáradt olaj volt, fekete, sűrű, alig folydogáló csaknem zselé. A motort célszerű gázolajjal leállítani, azaz leállítás előtt átkapcsolni a rendszert, mert étolajjal, motorolajjal, hígtrágyával teli adagolóval ilyen hidegben ugyancsak kétséges az indulás. A gázolajos indítás motorolajüzem mellett nyáron is hasznos, viszont étolajjal melegben simán indul a Merci.
Kőolajpárlatot tehát csak az indításhoz használ a tulajdonos, kútnál valamikor - nem vicc - tavaly tankolt utoljára. Az üzemeltetés költségei így elhanyagolhatók, akárcsak az autó teljesítménye. Az alulmotorizált irdatlan batár szolidan hajtva 8 liter körül, ütve-vágva 10 litert fogyaszt száz kilométerre. Inkább ez utóbbi a jellemző, a próbaúton gyakran hallottam a jobb egyben helyet foglaló tulajdonostól: padló, padló, különben nem megy!
Olvasói felháborodás a fáradt olaj miatt
Tisztelt Totalcar! Engedjék meg, hogy elmondjam, ilyen jellegű cikkeket igazi(!) szakemberek megkérdezése nélkül emberiség elleni bűn megjelentetni!!!!
A fáradt kenőolaj egyes típusai rengeteg olyan nehézfémadalékot tartalmaz (pl. kadmiumsók), amelyet még a kezünkre csöppenéskor is azonnal le kell mosni, olyan karcinogén. Ezek után az Önök által propagált kis feltalálók ezt elégetve a levegőbe juttatják, ahonnan jó mélyeket szippantva kerül a tüdőnkbe. A jövedéki kérdéssel nem kívánok foglalkozni annak szertaágazósága miatt, de biztosíthatom Önöket, hogy Németországban sem engedik ezt, hiszen az adóbevételekből kell megoldani sok mindent (pl. a légzőszervi rákos betegek kezelését). Szóval a fáradtolaj veszélyes hulladék és kezelje mindenki ennek megfelelően!
W140 (nem láttuk, de létezik)
A legérdekesebb autó sajnos nem tudott megjelenni a fotózáson. Ez egy W140, azaz a Bálnamerci, egy S350TD. A 116-oshoz hasonlóan alakították át, ez is ikertankot kapott. Fél éve fut nem szabványos üzemanyaggal, 50 000 kilométer van mögötte, köszöni, jól van. Világos bőrkárpitján nincs olajfolt, megjelenése újszerű, a motor hibátlan.
Megszólal a W140-tulajdonos
A Bálna nagyon szereti a "zsírt", jobban is jár tőle a motor, halkabb, nyugodtabb, olajozottabb. Teljesítményben nem érzek különbséget, ha kisebb is a fűtőértéke a használt étoljanak fosszilis társáénál, a tempomat több gázt ad, és a kocsi ugyanúgy megy. Füst nincs, zaj sincs, problémamentesen megyek vele kb. 5000 km-t havonta. Technikailag tehát kifogástalanul működik a 140 lovas vas a növényi olajjal, jogilag viszont nekünk még várnunk kell. Sajnos.
 Egy-egy utam során a megtett - mondjuk - 3400 km-ből 3000-et 100% használt étolajjal megyek (ez az osztrák és német szakasz), a maradék kb. 400 km-t pedig hagyományos, benzinkúton tankolt diesellel (ez a magyar szakasz). Ugyanis a jövedéki törvény szerint ha nem fizettem be a jövedéki adót az üzemanyagra, akkor nem mehetek vele (itt az országban legalábbis). Nos; én megfizetném szívesen (kb. 85 Ft/liter) de nem nagyon jelentkezik senki, akinek fizethetnék. Pedig csak nem lenne fölösleges bevétel a VPOP-nak, ha az összes magyar, aki étolajat vagy hasonló alternatív üzemanyagot önt kocsijába, kifizetné azt a nyolcvanakárhány forint adót literenként. Ezért marad hát a környezetszennyező diesel arra a rövid magyar szakaszra. Csupán szállítani pedig az étolajat itthon is szabad (a hulladéktörvény szerint már nem minősül veszélyes hulladéknak).
Gyakran állítanak meg autópályán vagy közúton rutinellenőrzésre külföldi útjaim során, minden esetben elismerő pillantásokat vetve a Bálnára. Elégedetten nyugtázva a környezetkímélő turista látványát örömmel engednek további utamra és kívánnak kellemes autózást, jó szerencsét. Nem így tennének a magyarok (nekünk midig ki kell lógni a sorból?!) ezért itthon maradok, a kopogós, füstölős dieselnél.
Az USA-ban, Angliában, Németországban (stb., stb.) is sokan járnak étolajjal (nem csak mercisek), sok-sok km-t tettek már meg, szakértők vizsgálták a szétszedett motorokat, végeztek kísérleteket egyetemen, laborkörülmények között is, de az utakon már rég bizonyított: az elmélet már régóta gyakorlat, s nem újdonság, ritkaság, nem deviáns érdekesség. Csak egyszerűen bevált módszer. Hogy mire? A környezet és az olajtartalékok kímélése és jelentős költségmegtakarítás. De ez a két dolog nálunk nem elég ahhoz, hogy nagyrabecsült vezetőink meghozzák azt az apró törvénymódosítást, vagy bevezessék a hiányzó adófajtát, amivel ezt a kézenfekvő módszert teljesen legálissá és elérhetővé tennék.
Üdvözlettel: W-140
Tulajdonosa már évek óta konyhai hulladékkal üzemelteti a Bálnát, legalábbis külföldön. Ausztriába jár vele dolgozni, és ott - de csak ott, ahogy ezt a lelkünkre kötötte - kizárólag bányászatlan, növényi olajat használ. Németországban és Ausztriában a tankolás is megoldott, többnyire falvakban, mezőgazdasággal foglalkozó településeken lehet frissen préselt repce-, illetve napraforgóolajat kapni, természetesen literszámlálós kútfejből, egy-egy gazdászember portáján.
Egyszer a határon a vámosok félreállították valami apró útlevél-adminisztráció miatt. A tanknál meglazult egy tömítés, a sütőolaj csendesen csepegett az aszfaltra. Odajött a vámos, kérdezte: ez mi? Emberünk megmondta kereken: zsír. OK, jó utat, viszontlátásra. Olaszországban, Németországban egyaránt volt már példa arra, hogy az autópályán elfogyott a nafta, és meg kellett állni kannázni. Megállt a rendőrautó, a Polizei és a Carabinieri megkérdezte németül, illetve olaszul, milyen tényállás okoz fennforgást a gépjárművel. Aztán jót röhögött és gratulált az ötlethez.
Nálunk nem ilyen liberális a hatóság, tehát jogkövető, a törvény kereteit maximálisan tiszteletben tartó autós magazinként csak azt tanácsolhatjuk mindenkinek, ne használjon illegális üzemanyagot!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
