A Yaris Verso Van csupán apróságokban különbözik a személyszállító változattól, a két típus mind motorikusan, mind a karosszériát tekintve teljesen megegyezik, még a futóművet sem erősítették meg. Mindössze a belső tér kialakításából és a belemezelt oldalajtókból jöhetünk rá, hogy furgonban ülünk. A lekerekített részleteknek köszönhetően meglehetősen érdekes formát sikerült alkotni, amellyel kapcsolatban bennem is kételyek merültek fel. Nos, aki hasonlóképpen vélekedik, felejtse el előítéleteit és legalább egyszer próbálja ki a Yaris Versót.

Az autó fogyasztása és a szélzaj hiánya teljes mértékben meggyőzött, hogy igenis van létjogosultsága a Yaris formavilágának. Amennyiben valakinek ez nem lenne elég, csak halkan jegyzem meg, hogy a Yaris 2000-ben az év autója volt. Az autó belseje a személyautó változattal azonos, így nem csoda, hogy igazán hangulatos, és nincs kellemetlen munkaautóban-érzés.

Az ülések kényelme megfelelő, csak hosszabb vezetés után fáradt el a derekam. Viszont az állíthatóságára igazán nem lehet panasz, bárki megtalálja a számára megfelelő üléspozíciót, amelyhez még a kormány helyzetét is külön beállíthatja. Minifurgon létére számtalan tárolórekesz van az utastérben, így nem csoda, hogy minden szükséges holmiját könnyedén elhelyezheti a sofőr. Nemcsak a kesztyűtartó és az ajtóba épített irattartó fiók mérete tökéletes, a napellenző fölé is szereltek egy polcot, ahová fél kiló erejéig pakolhatunk.

Az autók alapvető funkcionalitását megváltoztató újításokkal szemben meglehetősen maradi elveket vallok, azt például a mai napig nem értem, mi vitte rá a tervezőket, hogy a legfontosabb műszereket a műszerfal közepére, a középső konzol fölé helyezzék. Nem egyszer kaptam azt a választ, nem mindegy, hogy magam elé, vagy kicsit oldalra nézek? Nem. Mindkét esetben egy kis szemmozgással rápillanthatunk a műszerekre, viszont az oldalirányú szemmozgás jobban igénybe veszi a szemmozgató izmokat, mint a vertikális szemmozgás, vagyis hamarabb fárad el szemünk az út és a műszerfal szemmel tartása közben.

Arról már nem is beszélek, hogy a hagyományos műszerfal kialakításnál a műszerek sokkal közelebb esnek az éles látás határához, ezért gyakran anélkül tudjuk a pillanatnyi értékeket leolvasni, hogy tekintetünket levennénk az útról. A Yaris belső kárpitozása még egy jó pontot megér, nem csak az utastér, hanem a raktér borítása is kifogástalan. A különböző idegesítő zörejek kiszűrésére és a zajszint csökkentésére pedig különösen nagy figyelmet szenteltek. A tökéletes zajszigetelés természetesen a motortérre is kiterjedt, így az amúgy is lábujjhegyen járó motorból szinte semmit sem lehet hallani az autóban, még a 165 km/h-ás végsebességnél is alig van hangja az 1.3-as benzinesnek.

Igencsak összeráncoltam a homlokom, amikor kiderült, a benzines motor az egyedüli, amely a Yarishoz rendelhető, de ugyanezzel a lendülettel ki is simultak az ijedelem megnyilvánulási. Az agresszív kismalac kívánságai közül csak az elsőt teljesítette a jótündér, de azt nagyon. Az 1299 cm3-es, 86 lóerős motor veszettül húz. Az új VVT-i technológiának köszönhetően pedig 124 Nm-es forgatónyomaték leadására képes, akár egy jól megtermett szívódízel. A VVT-i, azaz az intelligensen változtatható szelepvezérlés (Variable ValveTiming-Intelligence) áldásos tevékenysége nem merül ki a nyomaték növelésében.

A számítógép munkájának hatására a gázcsere sokkal hatásosabb a hengerekben, így amellett, hogy a károsanyag-kibocsátás csökken, a motor sokkal jobban húz már alacsony fordulatszám-tartományban is. A nyomaték 80%-át már 1500/perces motorfordulatnál ki lehet használni, a maximumot pedig 4400/percnél adja le. A váltó 5 sebességes és a japán precizitás jellemző rá, akárcsak az autó egészére. A VVT-i rendszer ügyeskedése váltásnál is érezhető, felkapcsolásnál a motor fordulatszámát rövid ideig fenntartja, így a kuplung felengedésekor az autó nem rángat a hirtelen fordulatszám csökkenés miatt és nincs teljesítmény visszaesés.

Ahhoz, hogy egy autó motorja erős legyen, nyomatékos és keveset fogyasszon, vagy dízelnek kell lennie, vagy a Jótündérre van szükség, hogy mindhárom jó tulajdonság teljesüljön. Gondoltam én, ugyanis akármit műveltem a Yarissal, 7 liternél magasabb fogyasztást nem sikerült kicsikarni belőle, ez pedig akárhogy is nézzük még egy dízelnek is a becsületére válna, hiszen egy 1,9-es szívódízel 6,5-7,5 liter üzemanyagot fogyaszt el hasonló körülmények között. Persze egy dízel nem képes olyan dinamizmussal mozgatni a kasztnit, mint a Yaris motorja, üresen, félterheléssel, vagy teljesen megpakolva is szinte ugyanazzal a vehemenciával gyorsít. Ha már a gyorsításnál tartunk, 12,5 másodperc alatt van százon. A minifurgont elől tárcsa-, hátul dobfék lassítja, amely nagyon harapós.

A raktérben egy szabvány méretű raklap könnyedén elhelyezhető. A hátsó ajtó oldalra nyitható, amely nem a legszerencsésebb megoldás, ugyanis a nagyobb tárgyak behelyezésénél rendszerint útban van. Érdekesség, hogy az eredetileg széria baloldali raktérajtót a kedvezőbb vámtételek miatt a belső kárpittal voltak kénytelenek áthatolhatatlanná tenni. A jobb oldali ajtó majdnem 90 fokban nyitható, ami szintén ritkaság, az ilyenek ugyanis általában csak 70 fokban nyithatóak.

Mindent összevetve teljesen alaptalan volt a kezdeti aggodalmaskodásom, menetközben nagyon megszerettem a Yaris Versót, ha pedig a Jótündér az én kívánságaimat is teljesítené, az egyik biztosan ez lenne.