|
Csaló Mercedes, hazug AutoBild
 Manipulált S-Merci biztonsági teszt
Mennyit ér a modern csúcstechnika? Csal-e a világ legöregebb autógyára? Hihetünk-e az autós újságíróknak? Mi a mechanikus kiegészítő információ? Az évszázad autós botránya, szomorújáték több felvonásban.
Mennyit ér a modern csúcstechnika? Csal-e a világ legöregebb autógyára? Hihetünk-e az autós újságíróknak? Mi a mechanikus kiegészítő információ? Az évszázad autós botránya, szomorújáték több felvonásban.
Egzotikus utazások, drága ajándékok, luxusautók a nyaraláshoz: az autós újságírókat alaposan elkényeztetik az autógyárak, ez manapság már nyílt titok. Nem csoda, hogy ezek után az egyszerű autósok hajlamosak arra gyanakodni, hogy az, amit az újságokban olvasnak, köszönő viszonyban sincs a valósággal.
Arról is sok szóbeszéd terjeng, hogy amióta bonyolult elektronikus berendezéseket építenek az autókba, egyre több a megmagyarázhatatlan, nem ritkán életveszélyes hiba, amelyeket az autógyárak minden erejükkel igyekeznek eltussolni. A pletykák keringtek, a gyanú árnyéka lebegett, de bizonyíték nem volt.
Eddig.
Meghívó Sindelfingenbe
A kínos ügy ugyanúgy kezdődött, mint akármelyik autóbemutató. A német AutoBild szerkesztője és a Stern TV stábja meghívót kaptak Sindelfingenbe, a Mercedes crashlaboratóriumába, hogy végignézzenek néhány ütközési tesztet, és bemutassák nekik, hogyan működik a vadonatúj S osztály büszkesége, a Distronic Plus és Brake Assist Plus rendszer.
Távoltartó és féksegéd
A Distronic Plus elnevezésű berendezés a hűtőmaszk alá épített radar segítségével érzékeli az S osztály előtt haladó kocsi távolságát. A vezető beállítja egy bizonyos sebességre a tempomatot, és ha a Merci lassabban haladó kocsi mögé ér, az elektronika fejben szoroz, és annyira lelassítja, hogy a két kocsi közötti távolság elegendő legyen a biztonságos megálláshoz. Régebben csak nagyobb tempónál működött a dolog, de az új S-ben már akár állóra is képes lefékezni a kocsit.
 A Brake Assist Plus egy gépesített gépkocsioktató, aki hideg fejjel fékez, amikor a bepánikolt nebulót megbénítja a félelem. A kutatások szerint ugyanis a legtöbb sofőr vészhelyzetben ugyan gyorsan fékez, de nem elég erősen. A Brake Assist felismeri az ilyen helyzetet, és besegít a fékezésbe. A Brake Assist Plus a Distronic radarja mellett egy kiegészítő radart is használ, és segít, ha bajba került a vezető. Ilyenkor hangjelzést ad, hogy a sofőr fékezzen, és a fékpedál legkisebb érintésére akkora fékerőt fejt ki, hogy a kocsi meg tudjon állni az akadály előtt.
A bemutatót szándékosan a tél elejére szervezték, hiszen a hideg időben gyakran ködösek az utak és gyakoriak a dugók is. Ilyenkor esnek a legcsúnyább ráfutásos balesetek az Autobahnon: a ködben dugó alakul ki, és a hátul vakrepülők gyakran nagy sebességgel csattannak bele az álló kocsisorba. Már amennyiben nincs új S Merdzsójuk, mert az szerintük parádésan megoldja ezt a helyzetet, ennek demonstrálására készülnek az elködösített kísérleti laborban.
 Szinte minden címlapon van egy Merci A volán mögé Michael Spechtet, az Auto Bild szakújságíróját ültetik. Specht igazi nagyhatalmat képvisel, hiszen lapját húsz országban - köztük Magyarországon - adják ki, a német kiadás önmagában 670 000 eladott példánnyal és kétmillió feletti olvasótáborral büszkélkedehet. A laboratórium egyik munkatársa elmagyarázza az újságírónak, hogy a tempomatot 55 km/órás sebességre állították be. Padlógázzal kell az autót felgyorsítania, aztán a beállított sebességgel fog a ködben álló láthatatlan kocsi felé gurulni. Amikor a radarok észreveszik a vészhelyzetet, sípoló hangot hall majd, ekkor rögtön a fékpedálra kell lépnie. Mindegy, hogy milyen erővel fékez, a megfelelő fékerőt a Brake Assist Plus fogja létrehozni.
A forgatócsoportnak feltűnt, hogy a pályán egy deszka fekszik, de ennek akkor még nem tulajdonítottak jelentőséget.
Csipogás helyett deszka
 Michael Specht "Izgulok" - mondja Specht a kamerának. "Görcsöl a gyomrom" - teszi még hozzá. Aztán felgördül a fémfüggöny, a kocsi felgyorsul, és robogni kezd az időközben gerjesztett ködben láthatatlanná vált kocsioszlop felé. Eddig minden a terv szerint történik, de aztán drámai fordulat következik. Rövid fékcsikorgást hallani, és a bálnamerci belecsattan a ködben álló autóba. A százezreket érő motorháztető behorpad, és Specht hangját halljuk a mikrofonból. Természetesen azzal a kezdi, amivel minden rendes német kezdené: "Scheisse!", aztán még négyszer: "Scheisse!". Utána kicsit analitikusabb hangnemre vált, és önmagát kérdezgeti: "Miért nem sikerült?"
 (A Stern műsorának képe) Közben a Mercedes emberei odaszaladnak a kocsihoz, és kérdezgetni kezdik a sofőrt. Szerencsére a tévések nem kapcsolják ki a kamerát és a mikrofont, így a párbeszéd jól érthető:
- Mi történt?
- Fékeztem, úgy mint mindig, a deszka után. De a lassulás nem volt elég erős. Mintha csak én fékeztem volna.
- Akkor a biztonság kedvéért a fékezési pontot hátrébb kell vinni.
A tévéseknek hirtelen megvilágosodik, hogy milyen szerepe is lehetett a deszkának, és tovább hallgatóznak. Specht izgatottan beszélget a gyáriakkal, és azt mondja nekik: "Megpróbálom úgy eladni a dolgot, hogy az én hibám volt." Aztán a kamera felé fordul, és rezzenéstelen szemmel belekezd: "A rendszerek tökéletesen működtek, az én hibám volt, túl későn fékeztem. Talán egy pillanattal korábban kellett volna fékeznem, rögtön a hangjelzés után."
 (A Stern műsorának képe) A történet akár hihető is lehetne, ha a mikrofon nem lett volna végig bekapcsolva. Csakhogy be volt. És természetesen semmiféle hangjelzést nem vett fel. Ezért a gyanakvó tévések megkérik, hogy beülhessenek a következő próbához előkészített ezüstszínű autóba. A gyáriak furcsamód belemennek, de aztán Specht, az újságíró félrehívja őket: ha beülnek, észre fogják venni, hogy nincs hangjelzés, mondja a még mindig bekapcsolt mikrofonba.
Ezek után biztonsági szempontokra hivatkozva mégsem engedik beülni a stábot a kocsiba. A további kísérletek mind sikerülnek, a kocsi mindig pontosan a deszkánál kezd fékezni, és a beépített mikrofonon keresztül egyszer sem hallható a vészjelzés. A tévések még egyszer, utoljára megkérdezik Spechtet, mikor fékez. A válasz: a sípolás után.
Mosdatják a szerecsent
 (A Stern műsorának képe) A történet a Stern TV stúdiójában folytatódik, a meghívott vendég Ullrich Mellinghoff, a Mercedes aktív biztonsági kutatóosztályának vezetője. Mellinghoff - ellentétben kollégáival - őszintének tűnik. Elnézést kér az ügyért, aztán magyarázatba kezd. Elmondja, hogy a természetes helyszíneken hibátlanul működő radar a hatalmas fémtömbökkel, vezetékekkel és szerkezetekkel teleépített biztonsági laboratóriumban nem működött megbízhatóan, tíz alkalomból csak négyszer adott jelzést. Ezért "mechanikus kiegészítő információt", magyarul egy deszkát hívtak segítségül. Azt is megtudjuk tőle, hogy azért kényszerültek erre a - mint később kiderült, alkalmatlan - helyszínre, mert a megelőző ütközési teszteket viszont csak itt lehetett elvégezni, és mindent egy helyen akartak bemutatni. A bemutató célja ugyanis egy ráfutásos balesetsorozat demonstrálása volt, ennek utolsó fázisa lett volna a félresikerült próba.
 Deszka az úton (A Stern műsorának képe) Míg Mellinghoff bátran elment az oroszlán barlangjába, addig az Auto Bild szerkesztősége bújócskát játszott. A főszerkesztő jelezte, hogy az adás idején nem tud Kölnbe utazni, majd amikor helyszíni kapcsolást ajánlottak neki, azzal hárította el, hogy "az sem lehetséges".
Sánta kutya, korrupt újságíró és megbízhatatlan elektronika
A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát - tartja a mondás, és így volt ez most is. Az eset azonban nem tanulság nélküli. Ugyanis ahol autógyár van, ott a helyi vezető autós lapok kapcsolata szoros vele. A jó viszonyból kifolyólag gyakran előbb kapják meg az új típusok fotóit, előbb tesztelhetik őket, sokszor exkluzív információkat szivárogtatnak ki nekik, ami nem alábecsülendő gazdasági előnyt ad nekik. Persze aztán néha az autógyárak is kérnek tőlük valamit, mint Virág elvtárs Pelikán József gátőrtől. Így lehetett ez most is. Az összeesküvés-elméletet tovább szőve azt állapíthatjuk meg, hogy minden autóépítő nemzet újságjai sok esetben a saját gyáraik szekerét tolják, így igazán független autós újságírás csak olyan országban létezhet, amelynek nincsen saját autómárkája.
Az elektronika pedig legalább akkora átok az autósoknak, mint amekkora áldásnak tűnik elméletben. Mert az elektronikával telezsúfolt autók egyre rejtélyesebb és veszélyesebb, gyakran javíthatatlan hibákat produkálnak, és mi rövidesen erről is fogunk írni. Addig is: vezessenek óvatosan a ködben. És ne csak a sípolás után fékezzenek. A Stern TV eredeti adását itt találja.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
